Ez a lekvár a majdnemlemaradtamróla kategóriába került idén, ugyanis majdnem addig húztam-halasztottam a megfőzését, hogy amikor a piacon kerestem lekvárnak való barackot, akkor a kofák konkrétan kiröhögtek, hogy: "Arról aranyos már lekésett!". Szerencsére van egy tuti zöldséges a közelünkben, ahol a szezon lejárta után még mindig lehet találni kincseket, így tettem szert két ütemben 2,5-2,5 kiló befőzni való kajszibarackra. Azt hogy honnan vette nem érdekelt, csak a cél lebegett a szemem előtt, hogy mielőbb ott sorakozzanak a kamrapolcon az eperdzsemek mellett a baracklekvárjaim is.
Hozzávalók:
2,5 kg kajszibarack (ebből köbö nettó 2 kg lesz, ha kimagozzuk)
fél kiló fruktóz
2 zacskó dzsemfix
A barackot egy éjszakára szobahőmérsékleten még érleltem egy kicsit, hogy kevesebbet kelljen darálnom. Másnap megmostam őket, kimagoztam és ledaráltam, ami a legmocskosabb munkát jelentette számomra a disznóvágás után, mivel csak kézi darálóm van. Egy nagy lábasba feltettem főni a ledarált barackot a fruktózzal és a dzsemfixszel. Nagyon lassú tűzön felforraltam, majd forrás után még 3-4 percig főztem. Forró üvegekbe töltöttem és fejjel lefelé hagytam kihűlni. (A sterilizálást én nagyon gyorsan és könnyen megoldom. A mikrós cumisüveg sterilizáló kiváló a bébiételes üvegek sterilizálására, 3 perc alatt kész és tényleg forróak az üvegek. A kupakokat pedig egy kis fazékba felteszem főni a lekvárral egyidőben, így azok is kifőnek mire szükség van rájuk.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése