2011. június 29., szerda

újabb merénylet a hal ellen

Biztosan nagyon olcsó lehetett, de minimum mosópor mellé vágtánk hozzánk a cápaharcsát, mert még mindig találok egy-két szeletet a fagyasztóban. Lassan kezdek kifogyni az ötletekből, de azért még van pár a tarsolyomban.
Ma sütőzacskóba tuszkoltam be a maradék két szelet tébláboló cápaharcsát. Megsóztam és klasszikus fűszersóval ízesítettem. Három gerezd fokhagymát rászeleteltem, majd fél órára a sütőbe dugtam. (Szokásos: sütőzacskót megszurkálni, 160°-on sütni és a végén ollóval felnyitni a zacskót és 5 percet rápirítani.)
Új burgonyát sütöttem hozzá és almás-sárgarépa salátát készítettem mellé. Lassan az ipari mennyiségű répánk is elfogy - a család legnagyobb bánatára -, így mellőzni fogom egy darabig.

Almás-sárgarépa saláta:
4 közepes nagyságú sárgarépát megpucoltam, majd nagy lyukú sajtreszelőn lereszeltem. Megpucoltam egy almát, majd azt is lereszeltem. Összeforgattam és fél citrom levével meglocsoltam. Könnyű, nyári saláta. És nagyon egészséges.

2011. június 25., szombat

Kukucskálós túrós

Már a neve is elég vicces, viszont a látványától eddig még senki sem hahotázott. Roppant egyszerű és gyors ez a sütemény, ajánlom mindenkinek. Kisebb gyerekek segíthetnek a golyók formázásában és így fontosnak érezhetik magukat.

A tésztához:

12,5 dkg margarin (felolvasztva),

20 dkg liszt,

3 evőkanál kakaó,

15 dkg cukor,

2 egész tojás,

1 csomag sütőpor.

Összegyúrni és golyókat formálni belőle, majd kikent tepsibe hézagosan tesszük. Erre öntjük a következő masszát.

50 dkg túró, (helyette lehet reszelt alma is)

25 dkg porcukor,

12,5 dkg margarin,

2 csomag vaníliás cukor,

1 csomag vaníliás pudingpor,

4 tojás sárgája,

4 tojás fehérje habbá verve a végén kerül bele!

Összekeverni és ráönteni a golyókra. Előmelegített sütőbe tesszük, szép lassan sütjük (160°-on 40-45 percig 24*34 cm-es tepsiben). / tűpróba! /

2011. június 23., csütörtök

újabb halvacsora

Ismét fagyasztó leltárt csináltam és találtam egy zacskó pangasius filét.
És akkor jöjjön egy kis biológia.

Cápaharcsa (Pangasius)

cápaharcsa
Leírás
Annak ellenére, hogy neve cápafélére utal a cápaharcsa - vagy köznapi nyelvén pangasius - a harcsafélék családjába tartozik és Délkelet-Ázsiából származik. Erőteljes teste sötét szürkéskék, hasa ezüstös. Színárnyalatok különbözhetnek egymástól az életkoruk szerint: a kisebb példányok háta sötétebb szürke az idősebbekké pedig barnásabb. Keskeny hátúszója mögött zsírúszót visel. Farokúszója nagy és erős. Apró kidülledő szemével igen rosszul is lát és ijedékeny. Nappal aktív, mozgékony hal amit nagy mennyiségben tenyésztenek halgazdaságokban és jó sporthalnak is tartják Thaiföldön. Akváriumban is jól tartható. 2003-ben az amerikai haltenyésztők tiltakozása miatt tiltólistára került és más nevekkel kezdték importálni az USA-ba (swai, stripe catfish). 2007-ben a WWF bojkott listájára is felkerült mert a tenyésztési módszerek környezetkárosodást idéztek elő. A szennyezett környezetben élő példányok húsa toxikus és mérges anyagokat tartalmazhat.
Nagy mennyiségben kerül hazánkba is vietnámi tógazdaságokból fagyasztott állapotban. Közkedvelt fogyasztásra való hal lett belőle és sokféle új pangasius recept látott nagyvilágot az utóbbi években.

100 gram ehető pangasius hús tartalmaz:
Fehérje: 18.2 g
Zsíradék: 8 g
Szénhidrát: 0 g
Energia: 152 KCal
Kalória Zsírból: 49 %
Kalória Fehérjéből: 51 %

(Forrás: http://www.horgasz.hu/page/200/art/2162/akt/20/html/capaharcsa-pangasius.html)

Ezt a jó minőségű halat használtam fel a mai vacsorához.

Halszeletek elkészítése:
A fagyasztott halszeleteket megsóztam és megborsoztam, majd egy kocka fokhagymasót morzsoltam rájuk és az ételpárolóban 20-25 percig pároltam. Ezután pici olívaolajon fokhagyma szeleteket pirítottam és rátettem a megpárolt halat. Picit összesütöttem a fokhagymával és már kész is volt. Köretként az elmaradhatatlan párolt sárgarépát (amit egyidőben pároltam a hallal, csak természetesen külön rekeszben) és párolt rizst készítettem hozzá.

Párolt rizs elkészítése:
Két személyre négy marék rizst több vízből megmostam. Pici olajon üvegesre pároltam egy kisebb fej, apróra vágott vöröshagymát, majd ráöntöttem a rizst. Megvártam, amíg a szemek kifehérednek, ekkor másfélszer annyi vizet öntöttem hozzá. Vendéglátósan az első forrásnál el kell zárni és fedő alatt magától megpuhul a rizs. Ez a pörgős variáció, de mivel mi a mászkósabbat jobban szeretjük, így még főztem rajta 15-20 percet. Tettem a vízbe egy húsleves kockát és vegetával, sóval borssal ízesítettem.

2011. június 21., kedd

szülinapi torta 2.0

Elkészült a második 'első szülinapi' torta. Receptet itt találsz.
A tortalap csapnivaló lett, biztosan azért, mert kínosan ügyeltem a sütési lépésekre - a múltkor csak a megérzésemre hagyatkoztam -, nagyon lapos lett, ezért alig tudtam három részre vágni.
A töltelékek a bevált módon készültek, semmit sem változtattam az előzőhöz képest. Összegészében finom lett, de volt olyan, akinek nem tűnt fel, hogy van benne gesztenye.:)

Itt is boldog első szülinapot kívánok Drága Kislányom!

2011. június 20., hétfő

tojás 'muffin'

Mentőötletként szoktam a tojásos remekemet bedobni. Laktató, pofon egyszerű és nagyon finom.
Adél barátnőm jóvoltából szert tettem igazi kerámia muffinformákra és ezekben szoktam elkészíteni ezt az ételt.

Kivajazom a formákat, majd füstölt, főtt baconnel körbetekerem. Közepébe ütök egy tojást, amit fűszerezek kis borssal és sóval ízesítek. Végül egy szelet lapkasajtot teszek a tetejükre és 10-15 percre a sütőbe teszem. Friss kenyérrel és friss zöldséggel (paprika, paradicsom, uborka) a legfinomabb.

2011. június 18., szombat

szülinapi torta 1.0

Elkészült a főpróba. Lara leső szülinapjára elkészítettem a tortát.

A recept iránti észrevételeim.
22 cm-es tortaformában sütöttem ki a lapot, kicsit lapos lett, de megtöltve már igazi tortaformája volt.
Meggybefőtt helyett friss meggyet használtam, de ide több cukrot kellett volna használnom, mert kicsit savanyú lett a töltelék.
Mivel nem volt meggylevem, alternatív módon 1,5 dl almalevet és 1,5 dl tisztított vizet használtam hozzá.
A gesztenyemasszát az összeset elhasználtam és a töltelékhez a felét használtam, mert féltem, hogy az egynegyed kevés lesz a díszítéshez. Rizstejet vettem, meglepő módon semmi mellékíze nem volt.
Összegészében könnyed, nyári torta lett, mindenkinek ízlett (vagy csak nem merték kritizálni.:))

mert halból sohasem elég

Hanyagoltam az írást, de mentségemre legyen mondva, hogy túl vagyunk egy gyermekszépségversenyen és egy első szülinapon. A torták elkészültek, későbbiekben prezentálom őket.

De most egy kicsit evezzünk vizes területre. Hal. Imádom. (Talán mert Halak vagyok?) Na nem mindet, de a legtöbbet igen. Legszívesebben minden nap ennék valami halasat. Kedvenc a harcsapaprikás túrós csuszával, halászlé, rántott kárász, hekk, tonhal, lazac és rántott harcsa. Szóval a jobbik fajtákat szeretem. Minap sikerült az egyik szupermarket polcáról lerántanom egy zacskó tengeri haltörzset. És íme a végeredmény.

Mivel ezek haltörzsek voltak, így várt rám egy igen kellemetlen feladat. Kénytelen voltam a pikkelyektől megszabadítani őket. Legközelebb óvatosabban vásárolok és teljesen konyhakész árut fogok vásárolni, mert a pikkelynek megvan az a tulajdonsága, mint a fenyőfának, hogy fél év múlva is felbukkan valahonnan.
Szóval megpucoltam a halakat, sóval ízesítettem és őrölt borssal fűszereztem őket, majd paprikás lisztben megforgattam és forró olajban kisütöttem őket. Köretként héjában sült újburgonyát, a megunhatatlan párol sárgarépát és két fejnyi hagymakarikát tálaltam. (A férj szerint megérte a konyhába kimennem.:))

2011. június 15., szerda

"löcsó"

Ma gyors vacsit gondoltam ki, mivel délután strandra mentünk. Strand előtt előkészültem a hozzávalókkal. Felszeleteltem a paradicsomot, a paprikát, a vöröshagymát kockára vágtam. Én a lecsót tojással és virslivel készítem. Ismerjük a cukros, rizses, lecsókolbászos változatot is, de én azt nem szeretem, így nem is készítem el. Virsliből pedig a Délhús virslijét szeretjük, mert van neki egy kis füstös íze.
Amikor hazaértünk olajon megpirítottam üvegesre a hagymát, rádobtam a paradicsomot és a paprikát, majd elhagytam őket, vagyis hagytam őket jól összepárolódni. Amikor már a paradicsom héja összecsavarodott, akkor hozzáadtam a virslit. Így pároltam tovább kb. 4 percig, majd jól leöntöttem a felvert tojásokkal. Ízesítettem sóval, borssal. (Én a felvert tojásokat vegetával szoktam ízesíteni és kis tejet is öntök hozzá - vagy egy evőkanál tejfölt -, mert így könnyebb lesz a tojás.)
Sikerült az alábbi mennyiségekből egy hatalmas serpenyőnyi adag lecsót készítenem, de majdnem elfogyott.

- 4 db fehér paprika
- 3 db paradicsom
- 1 fej vöröshagyma
- étolaj
- só, bors
- 6 tojás
- 2 pár virsli

2011. június 13., hétfő

pünkösdi menü

Megszorultam, így kénytelen voltam kreálni valamit az asztalra ma délre. Olyanba gondolkodtam, amiből Lara is ehet és könnyen kész van. Arról pedig nem is beszélve, hogy könnyű ebédnek kellett lennie, mert ezután indultunk Szegedre a Vadasparkba.

Burgonyaleves 'tejfellel' meglocsolva
A recept rém egyszerű. Végy egy kanál kacsazsírt (ennek hiányában bármilyen más zsír is megteszi), futass meg rajta egy kisebb fej vöröshagymát üvegesre, majd dobj rá egy teáskanál őrölt fűszerpaprikát és végül a kockára-karikára vágott zöldségeket (burgonya, sárgarépa, petrezselyem gyökér). Ezután ízesítheted sóval, borssal, vegetával. Amikor megfőttek a zöldségek, néhány kanállal a forró levesből végy ki és keverd el két evőkanál tejföllel, majd öntsd a levesre és hagyd egyet forrani.


Lecsós sült csirkecombok héjában sült újburgonyával és párolt sárgarépával
A csirkecombokat egy sütőzacskóra bíztam, hogy igazán finomak és zamatosak legyenek. Megmosás és alapos átnézés - tolleltüntetés - után fűszereztem szárnyas fűszersóval, majd hozzádobtam karikára vágott vöröshagymát, fehér paprikát, paradicsomot. Légkeveréses sütőben kicsivel több, mint egy órát sütöttem és a végén tíz percre felvágtam a zacskót, hogy piruljanak a combok.


Az újburgonyát dörzsiszivaccsal jól átdörgöltem, felszeleteltem és bő olajban aranyszínűre sütöttem. Rozmaringos fűszerkeverékkel megszórtam és friss petrezselyemzöldet daraboltam rá.
A párolt sárgarépát (szinte megunhatatlan nálunk és mindig ipari mennyiségű sárgarépa van itthon Lara miatt) pedig ételpárolóban pároltam, így zamatosabb, finomabb marad. Fél óra alatt kész van egy nagy adag.

2011. június 12., vasárnap

cseresznyelekvár

Még mindig cseresznye-extázisban égek. Van bőven ott, ahol az előző adag is termett. Szedtem egy vödör igazi, fekete cseresznyét és egy napig csak nézegettem, hogy mit is kellene csinálnom belőle. A fagyasztóm nagysága még mindig konstans, így a fagyasztásban nem gondolkodtam ilyen ipari mennyiségnél. Bevillant, hogy mi lenne, ha lekvárt főznék belőle? Miért ne? De van ilyen egyáltalán? Megkérdeztem kedves barátomat (Google) és természetesen azonnal kielégítő választ kaptam. Az alábbiakban egy kicsit részletesebben taglalom a receptúrát, így arra kérem a vérprofikat, hogy ők ne olvassák tovább.

Először is eldöntöttem, hogy semmilyen fajta tartósítószert nem szeretnék alkalmazni, hiszen Larának lesz ez a lekvár elkészítve és egyébként is látott ez a cseresznye már éppen elég permetszert - mert hogy teljesen kukacmentes. De akkor hogyan áll el mégis el ez a remek termék? Utánaolvastam és találtam egy nagy precizitást igénylő eljárást. Az üvegeket és a kupakokat ki kell forralni, majd csírátlanítani grapefruitmag kivonattal és/vagy ezüstkolloiddal. Az utóbbi művelettől én elálltam - igen, hazárdírozok -, helyette inkább Larának a cumisüveg sterilizálójába bedobtam 3 percre a mikroba az üvegeket. A kupakokat sajnos nem tudtam, így azoknak maradt a forralás. (De mégsem egy nagy kondér üveget kellett rotyogtatnom.)
Amikor megfőtt a lekvár - az alábbiakban olvasható lesz, hogy az is pofonegyszerű -, akkor még forrón szinte a bugyogó lekvárt kell beletölteni - annyira tele, amennyire csak lehet - a forró üvegekbe és a forró kupakokkal lezárni, majd azonnal fejjel lefelé fordítani és 5 percig így hagyni, így abszolút légmentesen záródnak az üvegek és akár évekig elállnak. Szerintem arra nem lesz módjuk, de azért pontos címkézést gyártottam az üvegekre. A felbontott lekvárt pár nap alatt el kell fogyasztani, mivel tartósítószer nincs bennük, hamarabb romlanak.

Körülbelüli hozzávalók:
1 kg cseresznye (szerintem az enyém volt vagy 3-4 kimagozva)
méz vagy nádcukor (de ezek el is hagyhatóak)

A cseresznyét megmosás és szárítás után kimagozzuk és apró darabokra vágjuk, vagy összeturmixoljuk. (Én a lustábbaknak való verziót választottam. Mire tippeltek, mi lehetett?) Össze kell keverni az adalékanyagokkal (ez esetben az édes ízért felelős dolgokra gondolok), majd állandó kevergetés mellett - de tényleg, mert pillanat alatt aláköltözik Kozma Gyurka -, kis lángon forrástól számított 4 percig főzzük. A főzés utáni teendőket pedig már fentebb részleteztem. (Nekem 10 csinos kis bébiételes üveg lett tele ezzel a mennyiséggel.)

(A dekoráció nem a ráérésemet bizonyítja,
hanem a Mindenpercethasználjunkki projekt része.)

2011. június 11., szombat

más tollával ékeskedni, avagy mákos guba másként

A Nagyi főztje, a Nagyi főztje. Ezt nem vitatom. Hiába próbálkozik az ember csak hasonlóan jó húslevest, vagy fánkot készíteni, az még meg sem közelíti Mamáink 'alkotásait'. Ha majd egyszer mi is Mamák leszünk, akkor a mi unokáink is vágyakoznak majd arra a tudományra, amit csak mi tudunk? Most mindenesetre én vágyakozom arra a tudásra, hogy tudjak olyan finom fánkot sütni, mint a férjem Mamája. És ha mindez még nem lenne elég, akkor a fánktésztából helyes kis gombócokat gyúr és olajon kisüti, majd tejjel futtatott mákkal és mézzel nyakon locsolja őket. Nálunk ez a mákos guba. Felturbózva, extra szénhidrátbombaként a szombati gulyásleves mellé.

És a recept:

Hozzávalók (kb 21 db fánkhoz)

A fánkhoz:
500 g liszt
200 ml tej
40 g élesztő
50 g porcukor
60 g olvasztott vaj
5 db tojássárga

A sütéshez:
olaj

A díszítéshez:
baracklekvár
porcukor

Elkészítés

1. Előkészítünk egy szalvétákkal fedett tálcát, valamint egy serpenyőben olajat a tűzhelyre.

2. A lisztet egy edénybe tesszük. A langyos tejet, a porcukrot, az élesztőt pedig egy másik edénybe kimérjük, és hagyjuk 15 percig pihenni, hogy felfusson.

3. A lisztre öntsük rá az élesztős tejet, az olvasztott vajat, és a tojások sárgáját. Egy fakanállal keverjük össze a tésztát, majd az asztalra kivéve addig gyúrjuk, míg teljesen sima nem lesz.

4. Az így kapott tésztát tegyük vissza a tálba, takarjuk le, és meleg helyre téve kelesszük duplájára kb 30 perc alatt.

5. Ha a tészta megkelt, vékony liszten nyújtsuk ujjnyi vastagságúra, és egy 6 cm átmérőjű kiszúróval szaggassuk ki a fánkokat. A maradék tésztát összegyúrjuk, újra kinyújtjuk, és kiszaggatjuk. A fánkokat 10 percig pihentessük!

6. Most a fánkok közepét ujjunkkal elvékonyítjuk.

7. Kis adagokban kisütjük őket a forró olajban. Az első oldalukat 2-3 percig sütjük - itt az idő persze nem mérvadó, ha gyorsabban pirul, lehet kevesebb idő is elég -, majd megfordítjuk őket, és további 1-2 percig sütjük. És ami nagyon lényeges. A sütést úgy kezdjük, hogy a fánknak az az oldala legyen alul, amelyiken a lyuk van, a második lényeges dolog, hogy ezt a lyukas felét, fedővel lefedve süssük, ettől lesz szép szalagos a fánk. Mikor megfordítjuk őket a másik oldalukra, akkor már fedő nélkül süssük készre a fánkokat.
Figyelem! Ügyeljünk, hogy az olaj ne legyen túl forró, mert sötét lesz a fánk! Mindig annyi olajban süssük, hogy a fánk lebegjen, ne érjen a serpenyő aljára, mert akkor is könnyen megég. Sütés közben folyamatosan nézzük a fánkokat, hogy szép világosak maradjanak.

8. A kész fánkokat a szalvétával fedett tálcára szedjük, majd porcukorral leszórjuk, és baracklekvárral töltve tálaljuk.

És a továbbgondolt mákos guba Mama módra:

2011. június 10., péntek

tej- és tojásmentes első szülinapi torta

Lara hamarosan első szülinapját fogja ünnepelni és mindenképpen szerettem volna egy saját kezűleg gyártott tortával ünnepelni a nagy eseményt. Kerestem, kutattam, míg rátaláltam az alábbi receptre. Jövő hét végén próbasütést csinálok, ami majd remélhetőleg sikerül olyan jóra, hogy elvihetjük Pestre, a Nővérkémékhez. Ígérem beszámolok a sikerességről (vagy esetleg sikertelenségről, de erről ne beszéljünk inkább).

Hozzávalók (egy 20 cm-es tortaformához)

Tojásmentes piskótához:

2,5 dl 100%-os almalé

12 dkg cukor

½ citrom héja és leve

1 cs. vaníliás cukor

25 dkg liszt

1 csomag sütőpor

csipet só

1 mokkáskanál szódabikarbóna

6 evőkanál étolaj

Meggyzselé hozzávalói:

1 üveg magozott meggybefőtt

4 dkg étkezési keményítő

2 evőkanál (barna)cukor

½ mokkáskanál őrölt fahéj (ízlés szerint)

Gesztenyekrém hozzávalói:

18-20 dkg bio gesztenyepüré nádcukorral (a többit elkóstolgattam, de díszítéshez is jól jöhet)

1 csomag vaníliás pudingpor

3 dl rizs-, zab- vagy szójatej

2 evőkanál (barna)cukor

Előkészítettem a tortaformát, kikentem egy kevés tejmentes margarinnal és beliszteztem. A sütőt 200°-ra előmelegítettem.

Az almalét a cukorral, citrommal és vaníliás cukorral habosra kevertem. Tényleg habos lett, és egészen krémes volt a színe. A többi száraz hozzávalót elvegyítettem, majd az almalés keverékhez adtam. Végül belekevertem még 6 evőkanál étolajat. Állagra itt teljesen úgy nézett ki mint egy kevert tészta.

A tésztát az előkészített tortaformába simítottam, betettem a forró sütőbe, amit 5-8 perc után 180°-ra állítottam. Összesen kb. 25 percig sütöttem. Érdemes tűpróbával megnézni, hogy megsült-e, mert csalóka, kívülről jobban pirul, mint a hagyományos piskóta. Pár percig a formában hagytam hűlni, majd egy rácsra borítva teljesen hagytam kihűlni mielőtt három lapba vágtam volna.

Amíg sült a piskóta, elkészítettem a krémeket. A meggybefőttet lecsepegtettem. A meggyszemeket szépen egyenként félbevágtam, egyrészt, hogy biztos ne legyen benne mag, másrészt így finomabb szokott lenni ez a krém. A legszebb szemeket, kb. az összes egy harmadát, negyedét félretettem díszítéshez. A befőtt levéből néhány kanálnyival elkevertem a keményítőt, a cukrot és a fahéjat, a többi lét (kb. 3 dl) felforraltam. Amikor felforrt, lehúztam a tűzről és belekevertem a keményítős keveréket. Visszatettem a lángra és állandóan kevergetve besűrítettem. Amikor egy szép fényes zselévé állt össze a forró keverék, hozzáöntöttem a félbevágott meggyszemeket, még egyet forraltam rajta, aztán hűlni hagytam egy folpack fóliát terítve közvetlenül a zselé tetejére.

A gesztenyekrémhez a 3 dl rizstejből néhány kanálnyival elvettem és elkevertem a pudingporral és a cukorral. A többi rizstejet felforraltam, majd a tűzről lehúzva belekevertem a pudingporos keveréket és újra a lángra téve addig főztem állandóan kevergetve, amíg egészen besűrűsödött. Végül a még forró pudingba robotgéppel belekevertem a gesztenyepürét. Ezt is lefedtem folpackkal és kihűtöttem.

Amikor minden kihűlt, na nem jéghidegre, csak olyan langyos szobahőmérsékletre, akkor összeállítottam a tortát. A gesztenyekrém egy kicsit kemény lett, ezért átkevertem a robottal, hogy simább legyen és jobban lehessen kenni.A legalsó tortalapot egy tányérra tettem, megkentem két-három kanálnyival a meggykrémből, majd erre rákentem a gesztenyekrém háromnegyedét, a többit félretettem a díszítéshez. A krémre tettem a második tortalapot, erre jött az egész meggyzselé, amit betakartam a legfelső tortalappal. Az egész tortát bevontam a maradék gesztenyekrémmel és feldíszítettem a félretett meggyel és almaszeletekből kivágott virágokkal, amiket először citromlébe áztattam. Az virágok közepe egy pici maradék gesztenyepüréből volt. A kész tortát 2 órára hűtőbe tettem.

Köszönet érte Ágianyunak.

2011. június 7., kedd

Habos meggyes

Vasárnap kaptam Anyósomtól egy adag korai meggyet. Gondolkodtam rajta egy ideig, hogy mit kezdjek vele. Süssem meg? Fagyasszam le? Főzzem meg? A főzést elsőként kilőttem, mert ő is főzött gyümölcsfőzeléket, amibe került a meggyből. A fagyasztást szintén a feledés homályába küldtem, mert annak még nincs itt az ideje és egyébként is sajnáltam volna a friss meggyet lefagyasztani. Inkább a sütés mellett döntöttem, mert a múlt heti Cseresznyés pita kudarca után nem hagyott nyugodni a dolog, hogy valami fenomenálisat alkossak. Ha fenomenálisat nem is, de finomat sikerült alkotni, amit még a férj is megkóstolt és elismerően zsűrizett.

Hozzávalók:

  • 8 tojás
  • 10 dkg margarin
  • 1 pohár tejföl
  • 1 sütőpor
  • 10 dkg cukor
  • liszt (kb. 20 dkg)
  • 1+0,5 citrom leve
  • 50 dkg magozott meggy
  • 20 dkg porcukor

Elkészítés:

A tojássárgákat kikeverem a cukorral és a margarinnal. Hozzáadom a tejfölt, a sütőport és a citrom levét. Annyi lisztet teszek hozzá, hogy nokedli keménységű tésztát kapjak. A tésztát vajjal és liszttel kikent nagyobb méretű tepsibe öntöm. Ráborítom a meggyet és betolom a sütőbe. Légkeveréses sütőben 180 fokon addig sütöm, amíg a beleszúrt hurkapálcára már nem ragad a tészta (20-25 perc). Amíg sül a tészta, a tojásfehérjéket robotgép segítségével elkeverem a porcukorral. Először félig felverem a tojásfehérjéket, majd apródonként adagolom hozzá a porcukrot. Addig keverem, amíg jó habos nem lesz a massza, majd hozzáadom a fél citrom levét. Amikor a süti megsült, kiveszem a sütőből, rákenem a habot és alacsonyabb hőfokon (140 fok) rápirítom a tetejére.

Észrevételek:

Az eredeti recepteben vaj volt, én margarinnal helyettesítettem. Szerintem nem rontotta el. A liszt kiméréssel bajban voltam, szeretem a pontos adagokat, de úgy érzem, hogy sikerült eltalálnom a kellő mennyiséget. A habos tetővel eddig mindig bajom volt, de most kivételesen nem esett össze a habom. Lehet, hogy annak köszönhető, hogy a fehérjét szobahőmérsékleten egy forró vízzel teli fazékra tettem, amíg nem vertem fel. Sokkal selymesebbnek éreztem így a habot. A fél citrom leve is kellett bele. A porcukor mennyiségén változtattam, mert eredetileg 30 dkg-ot kellett volna beletenni, de sokallottam, így 20 dkg-nál megállt a kezem a kimérés közben.

Íme a végeredmény:


2011. június 3., péntek

Zacskóba zárt kacsacomb

Hetente egyszer belevetem magam a fagyasztóba és átnézem, hogy mi az amit feltétlenül ki kell onnan forgatnom, mert az eltarthatósági fagyasztási ideje a végéhez közeledik. Így járt az a két jóképű kacsacomb is, amit ma dobott a gép. Azt tudni kell, hogy nem ez volt az első randim a kacsával. Sütöttem már egészben és mellet, de most valahogy máshogy akartam kipróbálni. A múltkor Nővérkéméknél sütőzacskóban sült sertést lakmároztunk és erre hajazva gondoltam, hogy a kacsacombokat is ennek az útnak teszem ki. Adél ajánlotta még régebben, hogy összetört mustármaggal és egy kis olívaolajjal kenjem meg a kacsát, mert az jót tesz neki. Tartottam magam ehhez és még a csirkemellre is tettem belőle. (Én nem vagyok hajlandó sem a kacsát, sem a libát megenni, ugyanúgy, ahogy a birkát/bárányt sem. Ez közös vonás Nővérkémmel, igazi genetikai elkódolások vagyunk ezen a téren.) Pároltam hozzá sárgarépát és készítettem krumplipürét, ami magunk között szólva, enyhén sós lett. Apuci szerint "dolgozni a semmiért". De a kacsa és a csirkemell legalább hibátlan lett, a sós krumplipüréhez pedig ettünk édes sárgarépát és így egálban voltak az ízek. A kacsát 180°-on egy órahosszáig, míg a csirkemellet 45 percig sütöttem. Figyelem! A sütőzacskót ki kell lyuggatni sütés előtt, hogy a keletkezett gőz eltávozzon. Elkötni a zacskót pedig vagy dróttal (én szaloncukor akasztót találtam) vagy a zacskó szájából levágott darabbal lehet.

Cseresznyés pite

Miután kaptam egy kis vödör májusi (korai) cseresznyét a héten Anyukámtól, kénytelen voltam valamit kezdeni vele. Lefagyasztani nem akartam, mert a gyufásdoboznyi fagyasztónk állandóan dugig van, megenni bűn lett volna - főleg a következményeivel együtt, kidobni pedig sajnáltam. Szóval felütöttem az internetes szakácskönyvet és leltem benne egy Cseresznyés pite receptet. Jól hangzott, megsütöttem, elájulás nem volt. Egyébként pedig senki ne magozzon kézzel korai cseresznyét, mert beleőszül...

Hozzávalók:
  • 30 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 teáskanál őrölt fahéj
  • 10 dkg kristálycukor
  • 2 tojás
  • 8 evőkanál tej
  • 17 dkg margarin megolvasztva
  • 70 dkg lédús, érett cseresznye, leszárazva és kimagozva
A tetejére:
  • 8-10 dkg finomliszt
  • fél teáskanál őrölt fahéj
  • 5 dkg kristálycukor
  • 5 dkg margarin, kockákra vágva és megpuhítva

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzunk ki + liszt, (vagy béleljünk ki sütőpapírral) - egy kb. 22 cm átmérőjű, kerek, szétszedhető tortaformát. Tegyük a lisztet, a fahéjat és a cukrot tálba, keverjük össze. Alakítsunk ki mélyedést a közepébe, és tegyük bele a tojást, a tejet és az olvasztott vajat. Keverjük össze, és alaposan dolgozzuk ki, hogy sűrű, sima keveréket kapjunk. Akkor jó, ha kemény, és nem folyós. Kanalazzuk a tortaformába, és óvatosan egyengessük el a tetejét. Szórjuk rá a cseresznyét, és óvatosan nyomkodjuk bele. Borítsuk a tetejéhez valókat tálba. Morzsoljuk össze a vajjal, hogy morzsához hasonló keveréket kapjunk, majd dolgozzuk össze, amíg borsó nagyságú darabokká áll össze. Hintsük a cseresznye tetejére. Süssük 35-40 percig, amíg a közepébe szúrt hústűre már nem ragad a massza. Hagyjuk a tortaformában addig, amíg olyan melegre hűl, hogy meg tudjuk fogni. Azután vegyük ki a formából, hűtsük ki, majd fahéjas porcukrot szitáljunk a tetejére.

Akkor mondom a saját tapasztalatokat:
1. Az eredeti receptben vaj van, én margarint tettem bele azon egyszerű oknál fogva, hogy ez volt itthon. Szerintem nem lett rosszabb tőle.
2. A receptet dupla adaggal ajánlották elkészíteni - amit írtam már dupla adag -, de nekem túl vastag lett a tészta. Vagy csináljuk egy adagból, vagy nagyobb tortaformát válasszunk.
3. A fahéjhoz nekem inkább a szilva passzolt volna, ki fogom úgy is próbálni.
4. 180 °-on majdnem egy órát sütöttem.
5. Kicsit fojtós lett, de a tészta vastagsága indokolja ezt.
6. Én lehagytam a tetejéről a porcukrot, mert nekem úgy nem ízlik semmilyen süti. (kivéve a hókiflit)

a kezdetek

Ha már ilyen jól megy a blogírás, hogy kapásból három blogom van működésben - ebből kettő még titkos, így ne is faggassatok-, akkor miért ne lehetne egy negyedik is?! Egyrészt a Lara blogját mégsem fogom szétoffolni a szerencsétlenkedéseimmel, a másik kettő pedig teljesen más témájú. Másrészt megkívántam Adél és Ildi barátnőmtől a főzőcskézést, így mondhatni, hogy ők az ősanyjai ennek a blognak. Igyekszem rendszeresen vezetni - de inkább nem ígérek semmit, mert azt könnyebb betartani. Fogtok kedves olvasóim rém egyszerű és kissé nehezebb - vagyis haladó - recepteket is olvasni. Próbálok mindent archiválni és időben közzétenni. Azt azért tudni kell rólam, hogy két dolgot utálok nagyon - najó hármat - mosogatni, főzni és ablakot pucolni. De ha megemberelem magam, akkor megy minden, mint a karikacsapás. A mosogatásról és az ablakpucolásról mégsem lehet blogot írni, így maradt a főzés. (Mellesleg ezzel is ösztönözni akarom magam a gyakoribb főzésre, mert a menühordás kezdi körbejárni magát. Gondolok itt a két hét alatt három gulyásleves esetre. Hamis gulyás, bakonyi gulyás, palócgulyás.)

Akkor favillát, fakanalat, fatányért elő és indulhat a főzőcske, de okosan.